A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
2024. január 15. 19:05 MTI
106 éve, 1918. január 15-én született Gamál Abd en-Nászer egyiptomi elnök, a modern idők egyik meghatározó arab politikusa. Nasszer az el nem kötelezett országok egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított, emellett azonban szoros kapcsolatot épített ki a Szovjetunióval és a szocialista blokkal.
Korábban
1918. január 15-én született Alexandria közelében – hivatalos életrajzai később azt állították, hogy egy Nílus-völgyi kis faluban, ezzel is hangsúlyozva kötődését a fellahokhoz, a szegényparasztokhoz.
Egyiptom 1922 után formálisan független állam lett, de a gyakorlatban továbbra is erős angol befolyás alatt maradt. Nászer Kairóban, brit felügyelet alatt álló nagybátyjánál nevelkedett, így nem csoda, ha nem táplált baráti érzéseket a gyarmatosítók iránt.
A katonai akadémia elvégzése után Szudánban szolgált, itt kezdte szervezni a Szabad Tisztek mozgalmát, amely a britek kiűzését és a korrupt királyi család eltávolítását tűzte ki célul.
1952. július 23-án 90 fiatal tiszt – köztük Nászer – vértelen puccsal lemondásra kényszerítette I. Farúk királyt, majd nem sokkal később annak csecsemő fiát is letették a trónról.
Az országot köztársasággá nyilvánították, az államfő Mohamed Nagíb tábornok lett. Nászer 1954-ben bonyolult intrikák sorozatával megbuktatta Nagíbot, majd 1956-ban – miután bevezették az egypártrendszert, s az új alkotmány iszlám szocialista arab állammá nyilvánította Egyiptomot – elfoglalta az államfői tisztséget.
Gamál Abd en-Nászer elnök Hruscsovval
1956 nyarán a nyugati hatalmak megtagadták a kölcsönt az asszuáni gát felépítésére, válaszul Nászer a költségek előteremtésére államosította a Szuezi-csatornát.
Október 29-én Izrael megtámadta Egyiptomot, a csatornát angol és francia ejtőernyősök foglalták el, a rövid háborúnak az amerikaiak és a szovjetek fellépése vetett véget. Nászer katonailag ugyan vereséget szenvedett, de az arab világ első számú vezetőjeként került ki a válságból.
Az ambíciója az volt, hogy az 55 millió arab, aztán a 224 millió afrikai, végül a 420 millió muzulmán vezetője legyen. 1958-ban össze is kovácsolta Egyiptomból és Szíriából az Egyesült Arab Köztársaságot, ám Szíria 1961-ben kitáncolt a szövetségből, így az egyiptomi elnök kénytelen volt leszámolni pánarab álmaival.
Az 1967-es hatnapos arab–izraeli háborúban Egyiptom totális vereséget szenvedett, s a csúfos kudarc után Nászer lemondott.
A „spontán” tömegtüntetések hatására azonban villámgyorsan visszavette, sőt még jobban összpontosította a hatalmat. Egészsége egyre romlott, 1970-ben szó szerint utolsó erejét emésztette fel Huszein jordán király és a palesztinok viszályának elsimítása.
Nászer elnök szónokol a tömegnek Szíriában
1970. szeptember 28-án halt meg, temetése még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mivel négymillió ember vett részt rajta.
A nászeri arab szocializmus mérlege vegyes: az állam gazdasági túlsúlya a bürokrácia elburjánzásához, áruhiányhoz vezetett. Nászer kezében tartotta az egyetlen engedélyezett pártot és a sajtót, az ellenzéket elhallgattatta.
Ugyanakkor javult a széles néprétegek helyzete, a lakosság nagy részének biztosították az ivóvizet és az áramot, földreformot hajtottak végre, új középosztály alakult ki.
Nászer az el nem kötelezett országok egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított, emellett azonban szoros kapcsolatot épített ki a Szovjetunióval és a szocialista blokkal. Halála egy korszak végét jelentette Egyiptom és az arab országok történetében is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20